Színek jegyek méretek

Színek:

A lovak különböző színeit az egyes gének határozzák meg, amelyekből 39 van. Ezek a színek több száz kombinációját teszik lehetővé. Néhány a szín is fontos szempont, de mindig a jó mozgás és a helyes felépítés a legfontosabb.

Szürke: Fekete bőr, fehér és fekete szőrökkel

Legyes szürke: szürke szőrzet, apró fekete pöttyök megjelenése a korral.

Palomino/Izabella fakó: Aranyszínű szőrzet, fehér hosszúszőrökkel

Pej: A vöröses barnától az aranyszínűig, fekete hosszúszőrökkel és végtagokkal

Világos pej: A pej világosabb árnyalata, melyet a sárga, vagy aranyszínű szőrök okoznak.

Vörös pej: A barna szőrök között vörös szőrök is vannak.

Gesztenye pej: Barna szőrök fekete szájjal, hosszúszőrökkel és végtagokkal.

Pejderes: A pej vagy sötétpej testnek a fehér szőrök vöröses árnyalatot adnak.

Fekete: Teljesen fekete szőrzet, paták, bőr.

Nyári fekete: A fekete és a barna keveréke, fekete lábakkal és hosszúszőrökkel

Sárga: Az arany és a sárga különböző árnyalatai

Világossárga: A sárga világosabb árnyalata

Májságra: Sötét, májszínű szőrök (hosszúszőrök is)

Zsufafakó: Sárga szőrök fekete, vagy barna bőrön, fekete végtagokkal és hosszúszőrökkel.

Vasderes: Fekete, vagy barnás fekete test, amelynek a fehér szőrök kékes árnyalatot adnak.

Almásszürke: Szürke alapon sötét színű foltok, melyek a korral halványulnak, eltűnnek.

Tarka: Nagy, szabálytalan foltok fehér vagy valamilyen más színben (kivéve fekete)

Jegyek:

A fejen, ajkakon vagy lábakon található fehér területek ún. jegyek jól felhasználhatók a lovak azonosítására. A szokásos jegyek mellett előfordulhatnak fehér foltok, vagy pöttyök a has alján, vagy a ló oldalán.

A fejen előforduló jegyek :

A képen a felső sorban 1-6-ig

Hóka: a homloktól az orrig vastagabb fehér sáv húzódik.

Orrcsík: keskeny fehér csík homloktól az orrig.

Orrfolt: rózsaszín folt az orron.

Ferde hóka: keskeny fehér ferde csík a homloktól az orrig.

Megtört hóka: keskeny szakadozott megtört fehér csík a homloktól az orrig.

Lámpás: a homloktól az orrig fehér sáv húzódik, ami túllóg a szemen. Előnézetből olyan, mintha a ló feje fehér lenne. Békaszáj, mindkét ajak rózsaszín, és fekete foltok vannak rajta.

A képen az alsó sorban 1-6-ig

Tűzött homlok: a ló homlokán pár szál fehér

szőrszál található.

Csillag: szabályos alakú fehér folt a homlokon.

Orrhátra nyúló csillag

Virág: a homlokon szabálytalan fehér folt van.

Piszra: fehér színű folt az orron.

Tejfeles száj: a ló mindkét ajka fehér.

Fehér felső ajak: a ló felső ajka fehér.

Fehér alsó ajak: a ló alsó ajka fehér.

Szárcsa: rózsaszín folt az alsó ajakon.

A lábon előforduló jegyek :

A lábon két fő jegytípus lehetséges a harisnyás és a kesely. A foltok általában fehérek.

A kép felső sorában 1-3-ig

Harisnyás: a ló lába elülső lábtő izülettől lefelé kesely

Félszár kesely

Szár alsó harmadáig kesely

A kép alsó sorában 1-3-ig

Csüdben kesely

Pártaszélen kesely

Sarokvánkosban kesely: a ló sarokvánkosában (közvetlen a pata fölött hátul) fehér folt.

Csüdben kesely: a ló csüdje (a bokán aluli rész) fehér.

Bokán felül kesely: a fehér rész kicsivel a ló bokáján felülre ér.

Pártán felül kesely

Csűdig kesely: a ló csűd izületéig fehér.

Félszár kesely: a ló szárának (a csűd és a elülső lábtőizület/hátulsó lábtőizület (csánk) közötti rész) feléig fehér a láb.

Szárkesely: a ló lába a lábszára tetejéig fehér.

Harisnyás: a ló lába elülső lábtőizülettőltől felfelé kesely

Pártában kesely: a ló pártáján (a pata fölötti rész) fehér.

Mindkét sarokvánkosban kesely

Foltos kesely: a ló félszárban vagy szárban kesely lábán sötétebb foltok vannak.

Hermelinkesely: a ló csűdön felül kesely lábán sötétebb foltok vannak.

A lábon úgynevezett Zebracsíkok is előfordulhatnak. Ezek a sötét szőrrel fedett gyűrűk a lovak ősi eredetére utalnak, s a rejtőzködésben játszottak szerepet.

A lovak azonosítását könnyítik meg a sütések is (melyeket a teheneknél billognak nevezünk). A sütések a tulajdonos, vagy a fajta feltüntetését szolgálják. Ezeket a bélyegeket jól látható helyre, (nyak, mar, far) forró vassal sütik az állat bőrébe, ahol annak hely örökké megmarad.

Méretek:

 A ló méretét sokféleképpen megadhatjuk. A különböző testtájak az egyes egyedeknél igen nagy eltéréseket mutatnak, van azonban néhány lényeges méret, ami alapján reális képet kaphatunk az általunk megmérni kívánt lóról.  
 

Marmagasság bottal

Ez a méret a ló marjának legfelső pontjától a földig terjedő függőleges távolság, vagyis a marnál mért tényleges magasság. Az egész bot függőlegesen kell, álljon a ló bal válla mellett, a legfelső, derékszögben kihajtott pálca pedig vízszintesen tartva érinti a mar legmagasabb pontját. A lónak szabályosan négy lábon kell állnia, két első lába egymás mellett legyen. Ha a lovon patkó van, egy cm-t levonunk. Egész cm-es pontossággal adjuk meg a mért értéket. A mai félvér lovak marmagassága bottal mérve 165 cm körül mozog. A 160 cm-es vagy alacsonyabb ló kicsinek tűnik a szemnek, a 165 cm körüli "normálméretűnek", a bottal 170 cm vagy annál magasabb lovat kifejezetten nagynak látjuk.

Marmagasság szalaggal

Mérésére szolgál a lómérő szalag. A szalagot óvatosan végigfektetjük a ló vállán, lapockáján, kifeszítjük, és a mar legfelső pontjához vezetjük. Ott ujjunkkal megfogjuk a szalagot, lassan hátralépünk, és leolvassuk a szalaggal mért marmagasságot. Patkolt lónál a fentihez hasonló módon korrigáljuk az értéket. Normál kondícióban lévő és átlagos dongásságú félvér lónál a bottal mért marmagasság kb. 10 cm-rel kevesebb, mint a szalaggal mért. Ha a különbség ennél több, a ló dongásabb vagy kövérebb az átlagosnál, ha kevesebb, akkor fordítva.

Övméret

Az övméretet a lómérő szalaggal vesszük fel. A marmagasság mérése után a szalagot óvatosan átvetjük a ló hátán, és a marja mögött közvetlenül, körben a mellkasán, alul a heveder helyén körülvezetjük. Félvér lovaknál 185-190 cm számít jó átlagos övméretnek, de léteznek 200 cm-es, sőt nagyobb övméretű lovak is. 

Szárkörméret

A szárkörméretet ott vesszük, ahol a legvékonyabb a szár. Félvér lovaknál az átlagos szárkörméret kb. 20-21 cm, az ennél kevesebb lovak finom csontozatúak, a 22 cm körüli vagy vastagabb szárkörméret erős csontozatra utal. A szárkörméretet fél cm-es pontossággal adjuk meg. Ha a bal száron sérülés, csontkinövés van, akkor a jobb szárat mérjük. Lehetőleg nyugtalan lónál se vegyük fel a másik oldali első lábat, mert ez által a mért láb terhelődik, és más értéket ad a mérés.

A fenti négy jellemző méretet az alábbi módon szokás írni: például 165/175-188- 21,5.

Jellemző lehet még egy lóra a tömege (súlya) Félvér lovaknál átlagosnak számít az 5-6 mázsa, az ennél kevesebb súlyú ló vagy kis ló vagy sovány ló, a nagyobb tömegű pedig nagy vagy/és kövér ló. Egyes hidegvérű fajtákban nem ritka az egy tonnás egyed sem.

Korábban esetenként mérték a lovak hosszúságát és szélességét, ma ez már nem gyakorlat.

Az egyéb mérések általában a lovas felszerelések kiválasztásához használatosak. A kantár kiválasztásához lemérhetjük a ló kétoldali szájszeglete közötti távolságot a tarkó felé, míg a zablák kiválasztásához a szájszegletek közötti távolságot a ló száján keresztül mérve határozzuk meg. A megfelelő lótakarók kiválasztásához a marbúbtól a farokrépáig mérjük meg a ló hosszát, a ló hátának ívét követve.